A költözés

   Talán az egyik legérdekesebb téma, egy ilyen vállalkozásban: a költözés.

Először is, mit vigyünk magunkkal? Mikor menjünk? Hogy csináljuk úgy, hogy jó legyen? A válasz egyszerű: sehogy :)

Soha nincs olyan, hogy jó időpont vagy tökéletes megoldás. Ezt az egyet megtanultuk az elmúlt hetekben. De helyette ott van a megfontoltság és a jó szervező készség, amire mindig lehet támaszkodni. Mi igyekeztünk időben felmondani az albérletünket, hogy nekünk is és a tulajdonosunknak is legyen időnk elrendezni a dolgainkat.

Persze ezt megelőzően szanáltunk. Sokat. Rengeteget. Ruhákat, cipőket, emlékeket. Mindent, amire úgy gondoltuk, hogy már nem lesz szükségünk, az új életbe már nem akarjuk őket magunkkal vinni. Ez mindig nehéz, mert minden apró kis vacakhoz az embert emlékek kötik. Persze, tudom nem a tárgyak a fontosak, hanem a mögöttes tartalmak, de ettől én még elfelejtek egy csomó mindent, ha nincs egy kis apróság, ami emlékeztetne rá. Én ilyen kis gyűjtögető vagyok, amitől Bálint herótot kap. Minek rakok el minden mozijegyet, múzeum belépőt? Hát, hogy emlékezzek rá. Nyilván nagymama koromban a lekopott mozijegyekről fognak majd eszembe jutni a legszebb éveim... :D Na mindegy. Szóval szanáltunk és az emlékek megőrzésére kitaláltunk más (helytakarékos és mozijegy mentes) módszereket. :) Ennek keretében jött, hogy írjunk naplót és blogot is.

Ezek után erősen fontolóra vesszük, hogy a jövőben mit vegyünk és mit tartsunk meg egyáltalán. Egy csomó dologra az embernek tényleg semmi szüksége, de erre csak akkor jön rá, amikor két 60 literes hátizsákkal és egy bőrönddel készül éppen egy másik országba költözni.

Na jó, egy picit túlzok, mert egyszer voltunk kint egy ugyan ekkora pakkal előzetesben és feladtunk egy 10 kilós csomagot is postán, ami egy külön történet, de azt most inkább nem mesélném el, mert nem akarom méltatni a magyar postát...

Szóval, miután sikeresen kiválogattuk a holminkat és eldöntöttük, hogy mi elsődleges (azonnali kihozatalú), mi másodlagos (később is ráér, amikor lesz saját lakásunk) és harmadlagos (ami anyucinál kialakított raktárszobába kerül és nagy valószínűséggel ott is marad most már örökre (bocs anyu :D )) megkezdődhetett a pakolás.

Az Ikea támogatásával fantasztikusan és tartósan sikerült becsomagolnunk mindent megfelelően és már jöhetett is a költözés. Ebben lenyűgöző barátaink segítettek nekünk és az előző főnökömtől kölcsön kapott céges autó és volt kolléga. Ez úton köszönjük nekik még egyszer. :)

Utána még néhány hetet maradtunk annyi holmival, ami egy autóba befért, így a végleges költözés március 23-án zajlott.

Nehéz dolog-e a költözés? Azt hiszem igen. Mert, egy kicsit olyan volt, mintha az eddigi életünket csomagoltuk volna be dobozokba és tárolókba, hogy aztán ki tudja mikor nyissuk ki őket legközelebb.

k