Annecy

   Szerdán végre jó időt írt az előrejelzés, ezért aznapra terveztünk be egy egész napos kirándulást Annecy-be.

Jó előre kinéztük a buszt, amivel be tudunk menni. Na most. Itt egyáltalán nem egyszerű móka a buszozás. Ennek az az egyetlen oka, hogy nem nagyon vannak buszok. Persze nem azért, mert nincs rá pénz, mint otthon. Hanem azért, mert nincs rá igény. Itt mindenki kocsival jár. Ezeken a farmokon el sem lehetne képzelni az életet autó nélkül, szóval logikus, hogy felesleges a buszjárat. 

Hétfőn és kedden egy van oda és egy vissza, szerdától szombatig kettő oda és kettő vissza, vasárnap pedig nincsen egyáltalán. 

Ha akarjuk, bevihettek volna minket autóval, de nekünk ez is egy kaland volt, ezért a busz mellett tettük le a voksunkat. Nagyon sok lehetőségünk nem volt, az egyik busz 6:45-kor ment, a másik meg valahogy délután, szóval a reggelit választottuk.

A buszmegálló kb. 2 km-re van a farmtól, ezért időben el kellett indulnunk reggel. Mivel itt jóval később kel a nap, mint Magyarországon, reggel 6-kor gyakorlatilag még korom sötét volt, főként az erdőben. Ja, azt még nem említettem, hogy a farm egy völgyben van, ahová egy csodás erdőn keresztül kanyarog lefelé az út. Ezt az aprócska hegyet kellett reggel 6-kor megmásznunk a telefonunk fényénél. 😁

Mire felértünk a Mortery-be vezető útra, már világosodott. Itt vártuk a busz érkezését. A helyzet az, hogy mi egy olyan rendes buszt vártunk, amilyenek otthon is közlekednek vidéken, de nagy meglepetésünkre nem ilyen jött. Igazából egy 20 fős kisbusz érkezett, amin semmilyen felirat nem volt, de mivel mások is felszálltak mi is így tettünk. Kértünk két jegyet Annecy-ba, a sofőr elvette a 10 euróst amit nyújtott neki a Bálint és azt mondta üljünk le. 😂 Hát leültünk. Bár kicsit csodálkoztunk, mert úgy tudtuk a buszjegy 3 euró lesz kettőnknek. Aztán még álltunk egy kicsit, bár nem tudtuk mire várunk. Egy perc elteltével a sofőr hátraküldte a jegyünket a többi emberrel és odaszólt, hogy nem tud visszaadni, majd később odaadja. 😂 Az út további részében nem is volt több felszálló. Összesen tízen voltunk, plusz a sofőr.

Kb. fél óra alatt be is értünk Annecy-ba, ahol leszálláskor még a kezünkbe nyomott 7 eurót a sofőr és elköszönt tőlünk.

Kora reggel volt még, mi pedig éhesek voltunk ezért betértünk egy reggelizős pékségbe, ahol jól teletömtük a hasunkat sajtos és pármai sonkás szendviccsel, csokis párnával és kakaóval, hogy aztán a nyakunkba vehessük a várost.

Nagyon jó döntés volt, hogy ilyen korán érkeztünk ugyanis mint később kiderült, nap közben az egész várost elözönlik a turisták. Ilyen korán azonban sehol egy lélek sem volt, így megcsodálhattuk az óváros gyönyörű utcáit a tolongó tömegek nélkül. Az Annecy tó körüli hegyeket még a reggeli pára takarta.

A várost, egyébként a francia Velencének is nevezik, mert kezdetben az olasz városhoz hasonlóan itt is cölöpökre építkeztek. Nagyon érdekes egyébként a története is, de most arról nem írnék inkább. Akit érdekel, a google-on rákereshet. 😊 Ez a csatorna, ami végigmegy a városon  két irányba is a tó felesleges vizét vezeti le. Nagyon régi egyébként és sok helyen látszik, hogy régen csónakkal közlekedhettek az itt lakók, mert nagyon sok háznál van hátsó kijárat a csatornára.

A mostani állapot szerint a helyiek a turizmusra vannak berendezkedve, mert egymást érik az éttermek, cukrászdák és szuvenír üzletek, de még ez sem rontott az összképen.

A kikötőből egyenesen a legnagyobb látványosság, a csatornával körülvett, ma helytörténeti múzeumként üzemelő, eredetileg pénzverde és börtön szerepét betöltő ikonikus épület felé vettük az irányt. Mint mindenki, természetesen mi is fotózkodtunk vele, csak mi a turista tömegek nélkül. 😉

Utána elindultunk felfelé a hegyre, hogy megnézzük a középkori várat, ami csodálatos állapotban maradt fenn. Mivel korán volt még, ezért sajnos nem volt nyitva, úgyhogy az utunk a katedrális felé vezetett. Itt nagyobb szerencsével jártunk, mert a templom látogatható volt. Épp egy kisebb csoport jött kifelé, amikor megérkeztünk. A bejáratnál száz féle nyelven volt kiírva, hogy "üdvözöljük". Köztük megtaláltuk magyarul is. 

Odabent csak mi voltunk és a mindent átható csend. 

A katedrálison grandiózus színes rózsaablakok voltak körben és mesélték el a város keresztény történetét és a helyi apáca rend megalakulását. Egyébként ebben a templomban volt ministráns fiatal korában Jean Jacques Rousseau, aki ebben a városban élt néhány évig.

A templom után visszatértünk a várhoz. Szerencsénkre az éppen akkor nyitott, úgyhogy meg tudtuk nézni a benne működő művészeti galériát és egy másik szárnyban berendezett halászati és a tó ökoszisztémájáról szóló tárlatot.

Délre járt az idő, mire ezekkel végeztünk, ezért a vár tövében egy éppen nyitó pizzériában el is fogyasztottuk az ebédünket.

Délutánra tervben volt egy hajótúra, de mivel csak fél háromra sikerült jegyet vennünk még volt egy kis időnk. Végigsétáltunk a kikötő másik részén is, ekkorra már a reggeli pára felszívódott, ezért láthatóvá váltak a környező hegyek.

Mivel eléggé tűzött a nap ezért úgy döntöttünk, hogy inkább belevetjük magunkat az árnyékos óváros forgatagába. Itt kalandoztunk a következő néhány órában és a hajónkra való várakozás közben isteni kézműves jégkrémet ettünk.

 

A hajó teljes egészében végig ment a 18 ezer éves tó hosszán, ami egyébként az Európa legtisztább tava címet viseli. Tényleg kristálytiszta volt a vize. Ez szerintem a kikötős képen látszik is. 

A hajótúra során számos kastély mellett haladtunk el, mindegyikről mondott néhány gondolatot az egyik matróz.

Összességében mindenképpen megérte a kirándulás, mert ebben a szép időben nagyon sokat láttunk a környező hegyekből.

Mire véget ért a túra, már benne jártunk a délutánban, ezért egy korai vacsorát követően lassan a pályaudvar felé kellett orientálódnunk. 

Azonban még volt egy kis időnk, ezért úgy döntöttünk, hogy megiszunk még egy jó kávét. Séta közben láttam meg a képen látható logót.😊 

Igen, sikerült megtalálni a környék egyetlen magyar kávézóját! Ha esetleg Annecy-ben jártok, a pályaudvar mellett található kávézót semmiképpen ne hagyjátok ki, mert iszonyatosan finom kávéjuk van és a tulaj is nagyon kedves! Emellett tartanak kürtőskalácsot (ahogy a logó is mutatja) és Chocome-t is! 😋

Egyébként a vendégszeretet és a kedvesség nem csak a szolgáltatóknál volt felfedezhető, hanem simán, az utca emberénél is. Mindenki nagyon közvetlen és segítőkész volt velünk egész nap.

Mire este 7-re visszaértünk Mortery-be, rendesen lefáradtunk és onnan még jó 2 km várt ránk. Jól esett visszaérkezni a farmra, hogy végre kipihenhessük magunkat.

Aki esetleg errefelé jár, mindenképpen szánjon időt a város megtekintésére, mert tényleg csodálatos élmény! 😊

k