Második hét: A lovak

   Hétfőn azonban bepótoltuk az előző napi pihenést. 

Reggel ismét a lovaknál kezdtünk, aztán a már korábban említett módon kiválogattuk a tojásokat. A képen a bélyegző gépet látjátok.

Biztosan már feltűnt nektek, hogy a lovakkal különösen szeretek foglalkozni, ezért a következő feladat kedvemre való volt. Timmel közösen elkerítettünk nekik egy újabb legelésre alkalmas területet, ami friss fűvel van tele. Ehhez cölöpöket kellett leszúrni a földbe amit a Bálint csinált én pedig mentem mögötte és vezetéket húztam rá. A végén Tim hozott egy akkumulátor szerű, kifejezetten haszonállatok megfékezésére alkalmas szerkezetet, amit rákötött a vezetékre és már készen is voltunk. Már csak át kellett vezetni a lovakat az új, ideiglenes helyükre.

Bementünk hozzájuk és kettő kivételével mindegyik fejére hámot húztunk és száron átvezettük őket. Az egyikükre azért nem került ilyen hám, mert nem engedte, a másikra meg nem kellett. A kis póniló annyira kis cukker. Ő csak úgy megy a többi után, akármerre mennek ezért őt nem kellett megkötni.😊

A képen a kis barátommal vagyok látható. Ő az a kis picike, akit úgy megszerettem. Bálint nem volt ilyen szerencsés, mert ő Huligan-t vitte át. Ő a legnagyobb közülük. Tim szólt a Bálintnak, hogy szorosan fogja és vigyázzon hová lép, mert a ló nem fogja őt nagyon látni, nehogy rálépjen. Hatalmas állat. Ha tudok, akkor készítek majd egy képet, amin mellette vagyunk, csak, hogy lássátok a tényleges méreteket. Huligan igásló, és majdnem szélesebb, mint hosszabb. 😊 Persze ő is ugyan olyan jámbor, mint a többi, de a méretei miatt azért félelmetes tud lenni.

Ebéd után pihiztünk egy kicsit. A család elment Myriam, az anyuka elé, mert Spanyolországban volt egy hetet jóga táborban. Ezért volt távol olyan sokáig. Egyébként ő ének-zene tanár és egy közeli kisvárosban tanít, de nem egész héten, mert a gyerekek magántanulók, ezért nem járnak oviba sem. Itthon tanítja őket.

Amíg távol voltak addig kitakarítottunk egy helyiséget és folytattuk a lovak karámjánál elkezdett rész takarítását is, hogy mihamarabb el lehessen vetni a magokat, de még nem végeztünk most sem. El kell egyengetni a talajt, mert a traktor kereke nyomot hagyott benne, de ez azért fárasztó feladat, úgyhogy több részletben csináljuk meg.

Közben pihenés képen megsimogattam a lovakat, vigyázva nehogy az elektromos kerítéshez érjek, mert az nyilván valóan nem kellemes. Míg a kezemre nagyon vigyáztam, nem figyeltem a lábamra... Mondanom sem kell, megrázó élmény volt. 😅 A combom hozzáért az alsó vezetékhez és úgy végig vágott rajtam, hogy még szegény Holigant is megráztam egy kicsit. Még sosem rázott meg áram ezért jól meg is ijedtem. Persze semmi bajom nem lett, mert nem 220 van benne, de azért fájt rendesen. Úgyhogy ma is tanultam valamit: ne fogdosd a kerítést ha áram van benne.😊

Este még elültettünk pár sor fehér babot a fóliába, ami hamar megvolt és még néhány tő málnát is a kertbe. Ezzel jól el is fáradtunk. Ez volt eddig a legtevékenyebb itt töltött napunk.

Ma szokás szerint a lovaknál kezdtünk reggel és utána a már korábban említett módon betakartuk a cukkiniket, amiket nemrég ültettünk el, mert Tim szerint ma volt a héten utoljára szép idő. Holnapra esőt és lehűlést mond. 😔 Emiatt szomorúak voltunk kicsit, mert valamelyik nap be akartunk menni Annecy-be. De majd meglátjuk, hátha lesz mégis egy kis napsütés.

Palántázás lett volna még délutánra, de a növénykék, amiket Tim hozott túl kicsik voltak. Kell nekik egy kis idő, hogy átültethetőek legyenek, ezért helyette volt időm átpakolni és frissíteni a blogot.😉

Később Bálint segített Timnek néhány apróbb, tesz-vesz feladatban, addig én sétáltam egy kicsit és készítettem néhány képet. Sok itt a virágzó fa és mind gyönyörű. Szó szerint ezer féle színben pompáznak. 

Aztán Bálint még egy magas nyomású tisztítóval lemosott néhány sáros ládát, amibe majd később a zöldségek fognak kerülni.

Más feladatunk nem is volt mára, csak folytattam a blog írást vacsi előtt, ami egyébként egy sütőtökös gesztenyekrémleves volt sajttal. 😊 Most meg itt van a könyökömnél Gaia, az egyik cica és éppen azt nézegeti, hogy hol haraphatna belém. A kis hamis. Mert, hogy ezt teszi. Dorombol, meg dörgölőzik, aztán ha nem simogatod, akkor megharap. Megáll az eszem tőle. 😉 És ugyan ezt csinálja Bidou is, a másik macska. Ezek egymástól tanulnak az tuti.

Mára ennyi. 😘 Még jelentkezem!

k